Hétvégi házi feladat szabályai, iskola dolgozatok szabályai
7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai
Házi faladat célja a tanórán elsajátított ismeretek felelevenítése, gyakorlása. A rendszeres, folyamatos felkészüléshez az alsó tagozaton nem haladhatja meg tantárgyanként a 20 percet, felső tagozaton a 30 percet (írásbeli és szóbeli együttesen).
- Ösztönző céllal szorgalmi feladatként gondolkodtató, önálló ismeretszerzésre, differenciálásra alkalmas házi feladat adható. Számonkérése csak megbeszélés szintjén.
- 7-8. évfolyamon alkalmanként hosszabb házi feladat is adható, erre annyi időt kell adni (legkevesebb 1 hét), hogy a többi tantárgyból való napi felkészülést ne akadályozza (a feladó tanár, ha lehet egyeztessen az osztályban tanító tanárokkal).
- Hét végére és évközi szünetekre is lehet adni házi feladatot, de mértéke nem haladhatja meg a napi, rendszeres házi feladatok mennyiségét.
órai írásbeli felelet (röpdolgozat)
- A röpdolgozat egyik célja, hogy rendszeres tanulásra szoktassa a diákokat. Másrészt képet kap a tanár arról, hogy mennyire sajátították el a tanulók az ismereteket, ami a továbbhaladáshoz szükséges.
- A röpdolgozatot nem kell előre bejelenteni. Az írás időtartama ne legyen hosszabb 20 percnél. Az előre közölt idő után lehet csak beszedni függetlenül attól, hogy egyes tanulók hamarabb befejezik. Az érdemjegyet a tanár írja be kékkel a naplóba, az ellenőrző könyvbe. Az értékelésnél olyan a megítélése, mint a szóbeli feleletnek.
Tudásszint felmérő tanév elején a tanár tervező munkájához: érdemjegy nem
adható
1-4.osztályban félévkor, év végén tantárgyi felmérő
Témazáró dolgozat
- Egy nagyobb témakör összefoglalása, rendszerezése után kerül sor a témazáró dolgozat írására. Egy héttel előbb kell közölni a tanulókkal.
- A megírás korlátai :
A tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) utáni napon lehetőleg ne legyen témazáró írása. Mivel több felkészülést igényel, ezért nem lehet alsó tagozatban egy napon egynél, felső tagozatban kettőnél többet íratni. A tanárok egyeztetésére van szükség. Nem lehet mindkettő az 5. és a 6. órában. Hosszantartó (legalább 1 hét) hiányzás esetén a tanár egyezteti a tanulóval a hiány pótlásának határidejét. Egyes tanulóknál szakvélemény alapján az ellenőrzésnek ez a módja különleges lehet. (pl. több időt kell biztosítani az írásra, felolvasni neki…)
- Az értékelésnél a témazárói érdemjegyet a tanár pirossal írja be a naplóba, ellenőrzőbe.
- Az év végi osztályzatok kialakításánál átlagszámítás esetén dupla jegynek számít. Tanév elején erről tájékoztatni kell a tanulókat, szülőket.
- A megírt dolgozatokat a tanárnak 15 tanítási napon belül ki kell javítani, és értékelve ki kell adni. Az osztályzatot a diák kérésére szóban is indokolni kell.
Rendkívüli eset (a diák eltépi, nem adja be a dolgozatot, puskázik) elégtelen
érdemjeggyel jár. A szaktanár az esetet adminisztrálja, tájékoztatja az osztály-főnököt, súlyosabb esetben az igazgatót.
1.2.2.Beszámoló
- Ha a diák betegség vagy egyéb indok miatt hosszabb ideig hiányzik, lehetősége van egy előre megbeszélt időpontra felkészülni, és számot adni tudásáról.
- A felkészüléshez a diák az iskola által nyújtott fejlesztő foglalkozásokon részt vehet. A beszámoló lehet írásbeli és/vagy szóbeli. A beszámolóra kapott érdemjegy olyan beszámítással történik, mint a témazáró dolgozat.
- A tanári szabadság lehetővé teszi, hogy a fent említett beszámolókon kívül is lehet egyéni számonkérési formákat alkalmazni, de ezeknek az ellenőrzését, értékelését a tanulókkal, szülőkkel év elején ismertetni kell.
1.2.3. Hiányzást követő számonkérések
- Dolgozatok pótlása:
Ha a tanuló hosszabb hiányzás (1 hétnél több) miatt nem írt dolgozatot, akkor pótlása a következőképpen történik:
A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A hosszabb idejű hiányzás után a pótlásra való felkészülési időt a tanárral egyeztetni kell. Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás után a témazáró bármikor pótolható.
- Szóbeli feleletek:
Ha a tanuló hosszabb hiányzás ( 1 hétnél több) miatt nem tudott megfelelően felkészülni, a hiányzás utáni napokban egyezteti a tanárral a felkészülés
határidejét.
- Rendkívüli esetben (a diák eltépi, nem adja be a dolgozatot) a szaktanár az esetet adminisztrálja, tájékoztatja az osztályfőnököt, súlyosabb esetben az igazgatót.
- Félévi osztályzat megállapításának módja
A félévi osztályozó értekezlet időpontjára a haladási naplókba beírt, megfelelő számú (heti óraszám plusz egy, de minimum három jegy) érdemjegy alapján megállapítja a félévi osztályzatot a beírt osztályzatok, de nem feltétlenül matematikai átlag (a korábban leírtakkal összhangban) alapján.
A tanár saját döntési kompetenciája alapján osztályoz, de nem hagyhatja figyelmen kívül az érdemjegyeket. Javasoljuk, hogy értékelési és osztályozási módszeréről a szakmai munkaközösségekkel beszélje meg és annak eredményét ismertesse a tanév elején a szülőkkel, diákokkal.
Az osztályozó konferencia javaslatot tehet az érdemjegy megváltoztatására, ha az osztályzat nincs összhangban a naplóba beírt érdemjegyekkel.
- Év végi osztályzat megállapításának módja
Ugyanazok a megállapítások, mint a félévi értékelésnél, csak kétszerese az érdemjegyek száma a félévinek. Erről is tanév elején tájékoztatni kell a tanulókat, szülőket.
A tanév vége előtt egy hónappal értesíteni kell a szülőt, ha a tanuló bukásra áll.
- Osztályozó vizsga
A tanuló, felmentése (magántanulói viszony) esetén az előre megállapított tantárgyakból osztályozó vizsgát tesz tanév végén (június 30-ig, vagy augusztus utolsó hetében). Osztályozó vizsgát a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsga időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.
